Nyiss a világra!

“Ignore the story and see the soul. And remember to love – you will never regret it.” Seane Corn

Mellőzd a történetét és lásd meg a lelkét. És ne felejts el szeretni – sosem fogod megbánni! Remélem, ülsz. Ezt a tanítást Seane Corn, jógaceleb 17 évesen kapta haldokló AIDS-es fekete barátjától egy transzvesztita bárban, ahol – saját bevallása szerint tudatmódosítókra, na meg rendkívül széleskörű tapasztalatokra szert téve – bárpultosként dolgozott. Billy, az ominózus bárban ülve Seane-al – aki persze akkor még azt sem tudta, hogy a jógát eszik vagy isszák – egyszer csak rámutatott „Dannyre, a csodapónira” (aki egy szál cowboy kalapban, meztelenül várt arra, hogy egy dollárért valaki meglovagolja a hátát) és azt találta mondani: itt van Isten. Aztán rámutatott egy hajléktalan nagyinak látszó figurára a bár másik végében: és itt van Isten. Merthogy Isten mindenkiben ott van. Ezért hát mellőzd a történetét és lásd meg a lelkét. Billy pár nappal később meghalt. Seane pedig pár évvel később rátalált a jógára, ami megváltoztatta az életét. Ma már a világ egyik legismertebb vinyasa flow jógaoktatója, aki mindemellett híresen elkötelezett aktivista,  s az egyik leginspirálóbb jógi napjainkban. Ezt a tanítást róla és közvetve tőle az egyesületi Inspiráló Vinyasa Flow oktatók workshopunkon kaptam ajándékba. Azt hiszem több szempontból is tanulságos történet.

Tanulság egy. A csodálatos emberek is „csak” emberek. A legnagyobb tanítóid, akiket kapsz az életed során mind húsvér emberek, saját történettel, gyengeségekkel, hibákkal, gyarlóságokkal. És ez így van jól. Mert ez által (is) tanulhatod és gyakorolhatod a feltétel nélküli szeretetet, valamint az elfogadást. Ahogy Seane fogalmaz: a nap végén mindannyian azért vagyunk itt, hogy a szeretetről tanuljunk. Bizony a jógatanár sem szent. Szerencsére. A Himaláján egy barlangban nyilván könnyű szentként élni és onnan osztani az észt, csakhogy mi nem a Himaláján élünk és nem is az az életfeladatunk – tisztelet a kivételnek -, hogy elvonuljunk remetének. Az meg pláne nem, hogy bárkinek is osszuk az észt. Az a feladatunk, hogy ebben az életben és ebben a világban fényesítsük a lelkünket és mutassunk példát: önmagunkkal. És az a feladatunk, hogy elfogadjunk. Csak az tud megérteni, elfogadni másokat, meg segíteni őket az útjukon, aki jelen van az életében és tapasztal… és attól válik erős és hiteles tanítóvá, vezetővé, inspirációvá, ahogy tetszik… ha mindezt felvállalja és megosztja másokkal. Nem azért mert büszke rá. Nem azért, mert feloldozást vár. Hanem azért, mert az üzenete neked és nekem is szól.

Tanulság kettő. A feladat itt és most van. Ahogy legutóbb Jeanne jógi emlékezetett engem is a jóga szútrák legeslegelső tanítására: Most van itt az ideje a jógának. Nem holnap, nem, amikor hajlékonyabb a tested, nem amikor kialudtad magad, nem amikor már jobban megemésztetted az ételt. Most. És ez az életed minden apró mozzanatára igaz. Most élj úgy, ahogy élni szeretnél! Nem holnap, meg holnapután. Ne várj arra, hogy majd boldog leszel, majd többet gyakorolsz, majd szelektíven gyűjtöd a szemetet. Nincs majd. Nincs olyan, hogy ma még eszem egy kis halat, meg csokit, de majd holnaptól vega környezetvédő aktivista leszek. Nincs olyan, hogy ma még idegesít a háklis szomszéd, de majd holnaptól megértő és jó fej leszek. Nincs olyan, hogy majd holnap megölelem és megmondom neki: szeretem. Sosem tudhatod, mit hoz a holnap. De majd-ot biztosan nem. Pont most van itt az ideje, hogy kilépj a komfortzónádból és feszegesd a határaid. Pont most van itt az ideje, hogy elengedd, amire nincs szükséged és helyet adj az új lehetőségeknek. Pont most van itt az ideje a jógádnak. Billynek sok AIDS-el a vérében már nem volt ideje. Nagyon szerencsés vagy, hogy Te még bármit megtehetsz! Élj ezzel a lehetőséggel! Nem tudom elégszer mondani!

Tanulság három. Mindannyian egyek vagyunk, ugyanaz a fény ragyog bennünk. Ez a jóga talán legfontosabb, örökérvényű tanítása. Ezt sem tudom elégszer mondani! Minden más csak illúzió. Mi pedig szeretünk ragaszkodni ahhoz az illúzióhoz, hogy jaj, de nagyon mások vagyunk és különlegesek és egyediek. Ha pedig már el mertük engedni ezt a mankót, akkor is szeretjük megtartani még azt a kis illúziót, hogy najó, egyek vagyunk a jógatanárunkkal, a barátainkkal, a szerelmünkkel, Mahatma Gandhival és Mandelával. Csak, hogy az a hírem van számodra: egyek vagyunk transzi Dannyvel, a csodapónival is. És persze a fekete, AIDS-es Billyvel. Meg Agnessel, aki Ruanda első három női parlamenti képviselője lett, de aztán csatlakozott a Hutu szélsőségesekhez és hírhedt tömeggyilkossá vált – épp börtönbüntetését tölti. Meg a kígyókkal, akiket kiszögeznek a fákhoz, hogy élve megnyúzzák őket a kígyóbőr táskádhoz. És a cápákkal, akiknek levágják az uszonyát a roppantul sikkes cápauszony leveshez és aztán egyszerűen visszadobják a tengerbe, hogy ott vérezzen el. Erről persze mind nem szeretnél hallani és olvasni. Mert olyan csúnyaaa. Hát, üdv a valóságban, Neo. A fejlődésed ott kezdődik, amikor mindezzel szembenézel és felelősséget vállalsz. Felelősséget vállalsz önmagadért. Felelősséget vállalsz azért, hogy rajtad is múlik. Felelősséget vállalsz azért, hogy a változás benned van. És felelősséget vállalsz azért, hogy teszel a változásért, a teljes életért, egy jobb világért. Szelektív szemétgyűjtéssel, egy öleléssel, jógával vagy, ahogy épp Te tudsz tenni. Most. És most… kezheted is azzal, hogy nem a történetével foglalkozol, hanem meglátod a lelkét. Kinek? Mindenkinek! Merthogy Isten mindenkiben ott van.

Írta:

Dóczé Niki

vinyasa flow oktató, VIFE tag

cikk eredeti forrása Niki saját blogján található: https://vinyasaflowyoganiki.blogspot.com/2011/11/egyseg.html?m=1&fbclid=IwAR2evdNvsEKICmLZGGIjxbeFr28hYGIo9PvgcgRN4oGsCoIVknV62CABxqE